Két nap pihenő és hibernálás után ma délután úgy döntöttem, megérdemli az autóm, hogy végre kiszabadítsam a jég alól. Valószínűleg ő maga is hasonlóan gondolta, mert a mostanában megszokott végtelenített indítás-lefulladás helyett a viszonylag gyors életre kelést választotta.
Mintegy negyed óra melegítés és szélvédő olvasztás után Áfonya végre kezdte visszanyerni megszokott formáját. Igaz, hogy az oldalsó ablakok jegétől csak úgy tudtam megszabadulni, hogy letekertem az ablakot, majd kézzel kiütöttem az ottmaradó jégfüggönyt, de összességében egész jól sikerült a jégmentesítés. Néhány jégcsap azért maradt a motorház alatt, de azokat dekorációs céllal meghagytam.
Aztán, ha már ilyen szépen belelendültünk, meg hogy örüljön még a kicsi autó lelke (a mozgó alkatrészekről és az aksiról nem is beszélve), jártunk egyet.
És Áfonya örült.
Mintegy negyed óra melegítés és szélvédő olvasztás után Áfonya végre kezdte visszanyerni megszokott formáját. Igaz, hogy az oldalsó ablakok jegétől csak úgy tudtam megszabadulni, hogy letekertem az ablakot, majd kézzel kiütöttem az ottmaradó jégfüggönyt, de összességében egész jól sikerült a jégmentesítés. Néhány jégcsap azért maradt a motorház alatt, de azokat dekorációs céllal meghagytam.
Aztán, ha már ilyen szépen belelendültünk, meg hogy örüljön még a kicsi autó lelke (a mozgó alkatrészekről és az aksiról nem is beszélve), jártunk egyet.
És Áfonya örült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése